Van egy kisfilm a Csokonai Művelődési Központ és a Laokoon Filmgroup jóvoltából, Pogány Judit és Kovács Zsolt főszereplésével, Újratervezés címmel.
Szomorú, de tanulságos történet. Valami eszméletlenül jó alakítás. Két idősödő ember, Klára és Vilmos beszélget-cívódik a kisfilm 12 percében.
Helyesebben a férj vezet és a feleség beszél. Az asszony a férje agyára megy. Rengeteget beszél, okoskodik, vicces ahogyan a térképpel próbál tájékozódni, persze előbb vagy utóbb mindenhova eljutnak.
Közben a férj idegességében bekapcsol egy diktafont és felveszi az asszonynak, hogy vissza tudja majd játszani milyen idegesítő tud lenni.
Ahogyan haladunk előre az idővel a feleség egészségi állapota egyre rosszabb. Már nem ő beszél, hanem a férje.
Az egyik kezelés alkalmával a feleség ajándékkal lepi meg a férjét születésnapjára, persze még bőven odébb van a születésnap, de ő már tudja, hogy azt nem éri meg. Egy GPS az ajándék.
A következő alkalommal már a GPS hallatszik, már nem ül a férj mellett senki a kocsiban. Természetesen benézi és nem arra megy amerre kellett volna. Lehúzódik a megtört férj, közben a GPS az újratervezés szót elmondja egy párszor. Megunja és elrakja a gépet a kesztyűtartóba, és ekkor észreveszi a diktafont.
A záróképkockák megint a férjet mutatják, autózik, a GPS mondja a magáét, de a nagy manőver az lett, hogy a felesége hangján adja az instrukciókat.
Mélyen tanulságos a film. Porondon van a szeretet, az örökké tartó szerelem, ugyanakkor az élet gyötrelmei, és az újratervezés.
Becsüljük meg azt amink van, használjuk ki az élet minden percét, szeressük szeretteinket, adjuk ezt a tudtukra.
Éljünk teljes életet minden nap, úgy mintha már nem lenne másik, és értékesebb lesz az életünk.